Anschütz Mod. LG Match 380 (utolsó módosítás: 2010.04.22.)
J.G. Anschütz GmbH. Ulm/D W.Germany

Anschütz LG Match 380

Műszaki adatok:

Teljes hossz: 1070 mm
Csőhossz: 515 mm
Súly: 4,9 kg
Kaliber: 4,5 mm
Teljesítménye: 7,5-7,9 J (175 m/s)
Lövet: 1 lövetű, diaboló lövedékkel
Sütése: Match, SA; előhúzásos, állítható húzóerő mindkét zónára, és a hossza.
Gyártották: 1995 -ig.
Használt ára: 90-110 eFt

FIGYELEM! Ehhez a fegyverhez alkatrész már nem szerezhető be!
ATTENTION! Component already cannot be obtained for this modell!

Egy igazi nemes verseny eredménye...

Az Ulmi J.G. Anschütz GmbH & Co. KG nagy múltú fegyvergyár 1856-óta létezik. Természetesen ők is derekasan kivették a részüket a 10 m-es sportlövészet versenyfegyvereinek fejlesztésében. 1958-ban a rugós versenylégfegyverek piacán Kurt Giss Mayer & Grammelspacher tervezőmérnöke alaposan feladta a leckét a zseniális ikerdugattyús megoldásával, melynek csúcsmodellje a Diana 75 lett.

Természetesen a többi fegyvergyár is igyekezett felzárkózni a versenyben, ami sikerült is. Feinwerkbau kifejlesztette a 150/300-300S késleltetett és csillapított visszarúgású puskamodelljeit, melynek az volt a lényege, hogy lövéskor a cső és a fegyvertok egy sínen cca. 6 mm-t hátrasiklik. Ennek a megoldásnak az volt az előnye, hogy szerkezete egyszerű, üzembiztos, szerelhetősége könnyű volt. Az üzemeltetése olcsó lett, és új ára jóval alacsonyabb volt a Diana 75-nél. Hátránya, hogy a távcső a hátrasikló szerkezeten komoly igénybevételnek van kitéve. Ezért erre a típusra maximum közepes méretű / súlyú távcső szerelhető.

Az Anschütz továbbgondolta a Feinwerkbau 300S megoldását. A fegyvercső, és a fegyver szerkezetét magában foglaló fegyvertok lövéskor itt is hátrasiklik. Ezt azonban nem szabadon egy sínen teszi, hanem zárt térben egy továbbfejlesztett köpenycsőben, melyben a komplett fegyverszerkezet mozog. Ennek előnye, hogy a távcső itt mozdulatlan marad. Hátránya, hogy bár egy fantasztikus fegyver, a Diana 75-ből és főleg a Feinwerkbau 300S-ből sokkal többet adtak el, így a használt piacon ritka fegyver. Bizonyos fokig megéljük a 2000-előtti Román Dacia visszavásárlási hullámot, vagyis sok esetben a meghirdetett Anschütz 380-as puskákat a németek vásárolják vissza külföldről. Ez nem is csoda, ugyanis ez a rugós versenylégfegyverek kategória legutóbb kifejlesztett példánya, mely a korábbi hasznos ötletek, fiaskók tudásának alapjára épült.

Irányzék

A fegyvert gyárilag diopteres irányzékkal tervezték. Sajnos ennél a példánynál a diopter hiányzott, de annyira nem is bántam. Ez egy olyan minőségű rugós versenylégfegyver, mely a 7,5J-os teljesítménye ellenére 40 m-en is pontos lövés leadását teszi lehetővé, persze szélcsendben, vagy teremlőtéren. Ezzel méltán veszi fel a versenyt pontosságban a Diana 75-el.

Az első és hátsó irányzék 11 mm-es szabványos távcsősínre rögzített. Ezáltal viszonylag könnyen lehet távcsövet rögzíteni rá. Sajnos viszonylag rövid a hátsó dioptersín, pontosan 110 mm hosszú. Általában ez 160 mm szokott lenni. Ennek ellenére hagyományos kétrészes szerelékkel rögzíthető rá a legtöbb fegyvertávcső. A betöltőnyílás jobb oldalon mélyítve van, így távcső ellenére könnyen tölthető.

Fegyver töltése

A fegyver merev csövű oldalkaros légfegyver. A fegyver felhúzását az oldalkar hátrahajtásával végezzük, de előtte a karon lévő rögzítő reteszt oldanunk kell. A retesz a felhúzó karhoz csatlakozó dugattyúvonó kar végébe kapaszkodik. A kart hátrahúzva a dugattyúházat a dugattyúval egyetemben hátramozgatjuk, ezáltal a betétrugós megoldású duplarugót megfeszítjük. Felhúzás közben egy fogaskerekes racsni véd a kart visszacsapódás ellen, vagyis menetközben megállhatunk "pihenni", bár a felhúzása nem nehéz.

A felhúzókart ütközésig hátrahúzva az elsütőszerkezet rögzíti a dugattyút, emellett a hátrasikló szerkezetet első pozícióba tolja, és az elsütőszerkezet reteszeli. A dugattyúház hátrahúzásakor az eltávolodik a csőfartól, így kinyílik a nagy méretű betöltőnyílás. Az Anschütz 380 létezik jobbos, és balos kivitelben, ám ez csak a markolat kialakításánál jelentkezik. A fegyver szerkezete mindegyiknél jobbos, vagyis a felhúzókar jobb oldalt van, illetve a lövedék betöltőnyílása jobb oldat van kimélyítve.

A betöltőnyílásban látható a barna teflonos siklófelület, mely a komplett hátrasiklásos felületkialakításnál jellemző. A sok helyről olvasott/hallott olajcsillapításos hátrasiklás természetesen kacsa, az az Anschütz 250-esnél volt! Szerencsére feleslegesen nincs elbonyolítva ez a puska. Ha a betöltőnyílásban szétnézünk, felfedezzük elöl a tekintélyes méretű csőfart, ahová a lövedéket töltjük, és hátul a dugattyúház beömlőnyílását a csőfartömítéssel, és alatta a kötelező 2 mm-es lyukkal rendelkező szűkítő lemezzel.

Ez utóbbi már nem gyári alkatrész, hanem szükségszerű utólagos elem. Szinte az összes 7,5 J-os versenyfegyver az évek során bekopik, és teljesítménye picit megnő. Szerencsére zömében nem haladja meg az MKH által alkalmazott méréshatárt, de versenyeken méréskor a 7,5 J, az pontosan 7,5 J. 7,9 J esetén MKH még szabadon tartható fegyver kategóriába sorol, de versenyen ez már a 16 J-os mezőnyben indulhat. Ennek okán szokták a sporttársak egy nagyon ötletes megoldással visszafogni fegyverüket. A csőfartömítést egy lapos csavarhúzóval kiemelik, és alá lövedékdoboz aljából kivágva egy körlapot tesznek, melynek a közepét előzőleg 2 mm-es fúróval kifúrják. Mondanom sem kell, illik alaposan lesorjázni.

A lövedéket betöltve a felhúzókart visszahajtjuk míg a rögzítő retesz be nem pattan a helyére. Innentől a fegyver tűzkész, biztosítása - lévén versenyfegyver - nincs. Ergo sátorvason belülre nyúlkálni, csak célra tartva szabad.

Sérüléshez, vagy a fegyver meghibásodásához vezethet, ha a felhúzókart nem húzzuk teljesen a végéig, és a fegyvert véletlenül ebben az állapotban elsütjük. Van ugyanis egy pont, ahol a véletlen sütés védelme nem aktív, és a hátrasiklás szerkezete még nincs rögzítve. Ebben a pozícióban ne nyúlkáljunk a sátorvas körül.

Késleltetett, csillapított visszarúgás

Az alábbi hat képen láthatjuk a fegyver hátrasiklásának kívülről is nyomon követhető jeleit. Négy helyen látható. A fegyvertok hátsó részén van a belső szerkezet mozgástere, itt bekukkantva láthatjuk a már említett fogaskerekes racsnit. A teljes felhúzókar mozdul előre-hátra. A betöltőnyílás első részén láthatjuk szintén a szerkezet mozgását, és végül a fegyvercső végénél.

A fegyver tusát leszerelve részletesen megnézhetjük a hátrasiklást, és a bonyolult elsütőszerkezet szerepét. Lövés után a szerkezet szabadon mozog cca. 6 mm-t előre - hátra. Ha erősen előre toljuk, akkor az elsütőszerkezet jobb oldalán látható fekete kar beakad a rögzítő lapba, és első pozícióban rögzíti a szerkezetet. Felhúzókar hátrahúzásának a végén is pont ez történik. Az elsütőszerkezet előtt látható még a rugós végállás ütköző.

Elsütőszerkezete, sütése

Sütése igen finoman minden igényt kielégítően állítható. Sátorvason belül állítható az előhúzás hossza, sütési pontja, végállás, és az elsütőbillentyű pozíciója. Sátorvas előtt állítható a elsütőbillentyű elhúzásának ellenállása. Túl könnyűre nem javasolt állítani.

Az elsütőbillentyű indirekt rendszerű. Ez annyit tesz, hogy a valódi fém elsütőbillentyű előtt egy másik, műanyagból készült elsütőbillentyű van. Ennek előnye, hogy az elsütőszerkezet izzadságtól-portól így jobban védve van.

A tusát levéve láthatjuk valamelyest, hogy korántsem egy Feinwerkbau 300S szintű szerkezettel állunk szemben. Annál lényegesen bonyolultabb szerkezet. Nem hiszem, hogy összetettségében, műszaki megoldásában a Diana 75 versenypuskától elmaradna. Az Anschütz 380-ashoz igen nehéz alkatrészt szerezni, még Németországban is - hasonlóan a hazai FÉG CLG-62 -hez. Ezért erősen javasolt vásárlás előtt a kiválasztott példányt kipróbálni. Ha minden rendben van, nyugodtan megvehetjük, nem jellemző rá a szervizigény. Ezt annak is köszönheti, hogy a dugattyú tömítőgyűrűje egy acélgyűrű (mint pl. Feinwerkbau 300S-nél), a főrugó meg nem fárad - gyengül el, és igen ritka esetben törik csak. Ha van hibája, inkább várjuk meg, míg a tulaj megjavíttatja. Azt téves kijelenteni, hogy abszolút szervizmentes a fegyver, mivel a dugattyú elején lévő műanyag ütköző (puffer) idővel megkeményedik, kilapul, és funkcióját nem látja el. Ezt sajnos csak hozzáértő szakember cserélheti, legjobb esetben a gyártó. Mivel alkatrészei igen nehezen, vagy egyáltalán nem szerezhetőek be, egy "fegyvert már látott ügyeskezű" szakira ne bízzuk rá ritkaságunkat, csak aki konkrétan ezt a típust ismeri, szervizeli (hasonlóan a Diana 75-höz). A csőfartömítés pedig szétszedés nélkül is cserélhető.

Tusa

A puska pisztolymarkolatos versenytusát kapott. Választható jobbos, vagy balos markolattal. Egyik előnye, hogy csak állítható pofadékos változata létezik. Diana 75, és Feinwerkbau 300S fegyverek zöme fix pofadékos, mivel jellemzően diopteres felhasználókra számítottak. A pofadék magassága alátétlemezekkel állítható. A pofadék anyaga műanyag. Létezik fából készült változata is. A tusatalp, azaz a válltámasz függőlegesen is állítható gumi, melynek hosszát itt is műanyag távtartókkal állíthatjuk. A pisztolymarkolat az Anschütztől megszokott módon érdesítve van, ami igen jó fogást biztosít. A markolat alján találunk egy gumifélgömböt, ami egy újabb figyelmesség az Anschütz mérnökeitől arra az esetre, ha asztalon letámasztva lövünk.

A tusa alján az előagyon találunk egy univerzális szereléksínt, melyre pl. bipodot, vagy a fekvő testhelyzetben használatos lövésszíjat rögzíthetünk. 4-es inbuszkulccsal oldhatjuk a két tusát rögzítő csavart. A képen látható a két súly hűlt helye. Ez részben érthető, mivel a csupasz puska súlya közel 5 kg-os, ami nehéz hobbilövészetre, csak versenysporthoz alapfeltétel. Az Anschütz 380 -nak junior változata nem létezik. Az csak a Feinwerkbau 300S -nek van. Súlyok nélkül sajnos a fegyver súlypontja határozottan a markolat feletti, és egy kicsit billegős érzés. Szerencsére a lövés pontosságát ez nem rontja.