Diana 6 - W.Germany, Rastatt 1960. (utolsó módosítás: 2010.03.15.)
Rugós, csőletörős, visszarúgásmentes versenylégpisztoly

Műszaki adatok:

Gyártási év: 1960. első széria
Teljes hossz: 405 mm
Magassága: 165 mm
Szélessége: 50 mm
Csőhossz: 180 mm
Irányzék távolsága: 350 mm
Súly: 1460 g
Kaliber: 4,5 mm huzagolt versenycső
Teljesítménye: 5 J (137 m/s).
Lövet: 1 lövetű, diaboló lövedékkel
Sütése: SA; előhúzásos, állítható.
Biztosítása: Nincs

Bevezetés

Kurt GISS, a Rastatti Dianawerk vezető tervezőmérnöke 1958.-ban feltalálta az ikerdugattyús rendszert. A találmányt természetesen levédették, így kizárólag a német Dianawerk által készített fegyverekbe kerülhetett. A megoldás lényege, hogy sütéskor a fegyver tokjában két tökéletesen azonos tömegű dugattyú mozdul el tökéletes szinkronban egymással ellentétes irányba. Egyik előre (ez sűríti a levegőt), egy pedig hátra (ennek a közepén van egy komoly furat a levegő áramlására, mivel ez nem sűrít). A két fogasléccel bővített dugattyút egy fogaskerékpár tartja középen szinkronban. Lövés közben a fegyver súlypontja sem változik. Ezzel megalkották az első, valóban visszarúgásmentes rugós légfegyvert, melyből igen profi versenyfegyver válhatott, lásd Diana 75 légfegyverről szóló cikket. A visszarúgás csökkentés terén komoly verseny alakult ki, melyben Németország vezető volt ezen a területen. Az ikerdugattyús rendszernek egy komoly hátránya volt a konkurencia által kidolgozott hátrasiklásos megoldással szemben, hogy drága volt, karbantartása - szerelése pedig nagyon nehéz.

A legelső fegyver, amit a Dianawerk ezzel a megoldással készített, az a Diana 6 -volt 1960.-ban. Érdekesség, hogy ez a fegyvertörténeti mérföldkő egyik első szériás példánya, mely gyűjteményi darab volt, hozzám kerülhetett egy rövid teszt idejére. Döbbenetes, hogy ez a most 50 éves fegyver lövésmentes originál állapotú, és miután kicserélték a szétmállott tömítéseket, szuperül működik. Légfegyvereknél csak 3 évvel később jelent meg az első ikerdugattyús visszarúgásmentes Diana, a Mod. 60/60T (1963-1982.).

Diana 6 típusai:

Mod. 6: 1960-1978. Mod. 5-alapra épült, Choke-os fegyvercső, állítható elsütőszerkezet.
Mod. 6G: 1978-2000. Kétrészes markolathéj.
Mod. 6GS: 1995.-től, távcsősínnel, csősúllyal
Mod. 6M: 1978-1999. Versenypisztoly

Bár a Dianawerk sosem vált jelentős erővé az egyre növekvő légfegyverpiacon a konkurens Walther, Feinwerkbau, Anschütz mellett, de jelentős hatással volt a piacra, és a fejlődés felgyorsítására. Véleményem szerint ez köszönhető volt a II. világháború jóvátételeként elszenvedett, a Dianawerk-et 1984.-ig sújtó büntető megkötéseknek. Szintén nagy érvágás volt a 1972-es német fegyvertörvény, ahol megjelent a 7,5 J-os teljesítménykorlát, az angoloknál 16,3 J volt a korlát.

Irányzék

A fegyvert eredetileg 10m-es sportlövész versenyfegyvernek tervezték. Kizárólag nyílt irányzékkal készült. A hátsó irányzék állítható, mikrométeres. Későbbi verzióknál megjelenik a cserélhető ring az első irányzékban, illetve a távcsősín.

Fegyver töltése

Hagyományos csőletörős légpisztoly, automatikus rugós csőfartömb rögzítéssel. A csőletörés a rövid cső ellenére igen könnyű. A csőfartömb igen passzentosan van rögzítve, finoman működik, nem szorul, nem kotyog. A csőletöréskor a felhúzószerkezet mindkét dugattyút egyszerre működteti, majd végállásban az elsütőszerkezet reteszeli. A fegyvercső hátrahajtásával a csőfartömb kifordul, így a csőfar kényelmesen hozzáférhetővé válik a lövedék betöltéséhez. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a fegyvercső belülről is igen kényelmesen tisztítható.

Elsütőszerkezete, sütése

A Diana 6 sütéskor teljesen rezzenéstelenül viselkedik, visszarúgása szintúgy semmi. Visszarúgásban nem sok különbség tapasztalható a pneumatikus versenyfegyverek és ez a rugós modell között, ami önmagában már fantasztikus eredmény. A lövés hangja még zárt térben is meglepően halk.

Tusa

A Diana 6 készült műanyag, és fa markolattal. Későbbi típuson megjelenik az állítható markolat is. Jobbos és balos fegyver a tusa kialakításában különbözik.