Walther 300 Dominator - Német gyártmány (utolsó módosítás: 2007.11.09.)
Profi szintű Field-Target PCP légpuska. (Walther Dominator – fölényeskedő bestia)
Ez a cikk megjelent a Kaliber 2007. október - 10. évfolyam 10. számában (114.) - Miklósi László írása.

A külföldi helyzethez viszonyítva még zsengének, kezdetinek nevezhető a hazai Field Target léte. Azonban a sportág hódítása feltartóztathatatlanul söpört és söpör jelenleg is végig a légpuskások táborán. Mivel technikai sportról van szó, már a Magyar hobbilövészek, versenyzők is fel kellett, hogy fedezzék: van élet a Slavián túl..

A német Carl Walther 2004-2005-ben tervezte át 10 méteres sportlégfegyverét, az LG300 AluTech-et és építette fel a világ egyik legjobbnak vélt Field Target puskáját, az LG300 Dominatort. Mai napig talán ez az egyetlen 300 báron üzemelő, PCP (PreCharged Pneumatic, azaz sűrítettlevegő-tartályos) verseny légfegyver, amely a nagyobb nyomásnak köszönhetően egy tartály levegővel messze több lövés leadására képes, mint konkurensei.

A gyártó jelenleg csak 16 és 21 Jouleos változatban kínálja a Dominatort, így megszerzése hazai környezetben átlag halandónak némileg nehézkes. Két lehetőségünk nyílik: az egyik, hogy megszerzési engedélyt váltunk - ami pillanatnyilag lég-lőfegyverre körülményes, de legjobb tudomásom szerint már megoldható - és fegyverbolton keresztül megrendeljük a puskát, a másik, hogy találunk egy olyan kereskedőt, aki nekünk a légpuskát beszerzi, majd hivatalos úton - fegyvermester és az MKH közreműködésével - azt átalakíttatja 7.5 J alatti, szabadon forgalmazható légfegyverré.

Esetemben ez úgy zajlott, hogy rövid érdeklődés és kérdezősködés után megkértem Pető Lászlót, a Magyar Field Target egyik kulcsfiguráját, hogy szerezze be és vizsgáztassa le nekem a Walther Dominatort. Az átépítés után az MKH belegravírozta a tokba a Magyar próbajelet, ellátott mérési jegyzőkönyvvel és tanúsítvánnyal – így az eredetileg lőfegyvernek minősülő légpuska immár hivatalosan is szabadon tartható légfegyverré szelídült.

A Dominator kapható hagyományos fa ágyazással, valamint alutokos, kibernetikai szörny külsővel. A gyártó azért nem akarta teljes mértékben innen sem száműzni a természetet: az Alu Tec előagya, markolata és pofadéka itt is fából készül. Azon a változaton a legapróbb részletig minden egyéni ízlés és igény szerint állítható, súlyozható.
Számomra a klasszikus külső játszott döntő szerepet, s mivel inkább hobbi-lövész vagyok, mintsem profi versenyző, ezért a fa ágyazással rendeltem meg a fegyvert.

Gyári adatok:

Elnevezés: Walther LG300 Dominator
Kaliber: 4.5 mm (.177)
Méretek: 1020 x 220 x 50 mm
Tömege: cca. 5,1 kg irányzék nélkül
Csőhossz: 49 cm
Irányzék: nincs, 11 mm-es szereléksín van
Sütés ellenállása: 50-120 g
Száraz sütés: van
Maximális energia: 16 J, 21 J (7.5 J átalakítás után)
Lőkapacitás: 300 @ 16 J, 200 @ 21 J, cca 550-600 @ 7.5 J
Tárkapacitás: egylövetű

A várva várt csomag

A gyártó meglehetősen nagy (119 x 34 x 13,5 cm) és nehéz, ám nagyon jó minőségű műanyag kofferban szállítja a Dominatort. Az igen komoly belbecst sejtető "utazó bőrönd" négy retesszel zárható, s a fogantyú két oldalán két kis fül segítségével akár le is lakatolható. A koffer belseje a szokásos "tojástartó" mintázatú habszivaccsal van megtöltve. A fedelet lezárva a fegyvernek és tartozékainak esélye sincs elmozdulásra. A tok kialakítása és méretei lehetővé teszik, hogy Dominatorunk akár a kapható legnagyobb céltávcsövekkel szerelve is kényelmesen elférjen.

A légfegyveren és légtartályán kívül egy kisebb műanyag dobozba csomagolva számos szerszámot (imbuszkulcsok, csavarhúzó), iratokat, tisztító szettet és a töltőcsonkot kapjuk.

A mellékelt csonk a 300 báros változat; ugyan létezik 200 atmoszféra nyomáshoz készített is, ám nem igazán látom annak létjogosultságát. A fegyver megrendelésekor még nem volt sűrített levegős nagypalackom, így a lövésztársak körében is elterjedt és közkedvelt Gehmann 200 báros pumpát kértem.

Beüzemelés

Mint az egy új játékszer beszerzésekor lenni szokott, alig bírtam kivárni, hogy haza érjek és beüzemeljem, megbarátkozzam az új családtaggal.
Első lépésként frissítő testmozgás szerepelt az órarenden. Ehhez nem volt másra szükség, mint a kapott töltőcsonkot a pumpa adapterébe betekerni, fogóval enyhén rászorítani, majd a légtartályt erre kézzel ráapplikálni és meghúzni.

Nem szabad kapkodni! A menetet és a képen látható filigrán szelepet könnyen tönkre tehetjük, ha ferdén kapatjuk rá a töltőcsonkra a tartályt. S ezt bizony drága dolog pótolni: majdnem 50 ezer forintot kell leszurkolni egy póttartályért.

Báronként egy pumpaciklussal számolhatunk, így mire eljutunk a bűvös 200-210-es értékig, bizony nem egyszer győzzük meg magunkat, hogy létfontosságú megvenni azt a nagypalackot. Ám nem csak kényelmi szempontból érdemes vásárolni sürítettlevegős nagy tartályt, hanem azért is, mert kizárólag ezzel tudjuk kihasználni a Dominator 300 báros rendszerét.

Töltés után csatlakoztathatjuk fegyverünkhöz a tartályt. Legbiztosabb módszer, ha a puskát függőlegesen tartjuk, majd a légtartályt óvatosan beillesztjük helyére, s hagyjuk, hogy saját tömege segítségével helyezkedjen a csonkra. Így elkerülhetjük a menet esetleges sérülését. Végül óvatos, de határozott mozdulatokkal csavarjuk be teljesen a palackot. Ha minden rendben zajlott, egy halk pattanás és szisszenés hallatszik a regulátor felől.

A légpuska innentől fogva bevetésre kész, már csak a felhúzókart kell hátrahúzni és a lövedéket a vályúba helyezni. A Dominatornak nincsen biztosítója, így töltés után azonnal lőkész – érdemes éles bevetés előtt száraz tréninget tartani, hogy kitapasztaljuk a fegyver sütését. Erre a gyártó is gondolt, így egy kapcsoló segítségével kiiktathatjuk az ütőművet, s minden veszély nélkül gyakorolhatjuk az elsütést.

Az üzemmódot éles és száraz sütés között csak a felhúzókar felnyitása után tudjuk megváltoztatni. A módválasztó kapcsoló F (Feuer) állása jelöli az éles, a T (Trocken) a száraz sütést. Száraz gyakorlás után, ha átkapcsolunk élesre, de nem akarunk lőni, akkor a felhúzókar nyitott állásában fogjuk meg azt, húzzuk el az elsütőbillentyűt, majd lassan engedjük előre, zárt pozícióba a kart.

Az elsütőszerkezeten a sütés erejét, a sütés útját és nyomáspontját tudjuk beállítani a mellékelt imbusz kulcsok segítségével. Az első szakasz körülbelül 2 mm és szinte ellenállásmentes, majd a nyomáspont után fél milliméterrel történik a sütés. Kinek milyen az ízlése, úgy állítja be - nekem a gyári beállítások tökéletesen megfelelnek.
A menetes elsütőbillentyűn egy fekete műanyag tuskó látható. Ennek az a funkciója, hogy ujjbegyünket sütés közben oldalirányban elforogva kövesse, így még kevesebb esélyt adva a bemozdulásoknak.

A Dominator markolatáról csak szuperlatívuszokban lehet nyilatkozni: vastagsága, formavilága és recézettsége tökéletes és kényelmes fogást tesz lehetővé. Az érdesítésnek hála pedig nedves kézben sem csúszkál a fegyver.

A pofadékot magasságában tág határok között tudjuk állítani. Ugyan szerény mértékben, de a nem koncentrikus kialakítású műanyag távtartó bakoknak köszönhetően némileg oldalirányban is elmozdítható az arctámasz. Más fegyvereknél alkalmazott megoldásoktól eltérően, nem alátétekkel végezzük a hézagolást (magasságállítást), hanem csavarmenetes tüskéket tudunk be-, illetve kitekerni a távtartókból. Ennek az az előnye, hogy nem kell bíbelődnünk ezernyi alkatrésszel és a menetes megoldásnak hála milliméterpontosan be tudjuk lőni a pofadék magasságát. Az arctámaszt végül egy középpontosan elhelyezett hosszú imbuszcsavarral rögzítjük.

A válltámasz kis műanyag hézagolókkal hosszabbítható meg; számomra minimális nyújtás elegendő volt a kényelmes méret eléréséig. A támaszt felfelé és lefelé is eltolhatjuk, így variálva a puska tartásának magasságát.

Ezt a sínen elmozduló támasztékot egy nagy központi csavar rögzíti az ágyazás farához. Jómagam úgy szeretem, ha a puska magasan van, így lefelé csúsztattam el a műanyag támaszt.

De nem lenne a Dominator FT-puska, ha nem lehetne rá szerelni óriási távcsövet. Nos, a Walther tíz méteres légfegyveréhez képest, itt gyakorlatilag a puska egész felső része egy hosszú, 11 mm-es sín, amelyre kedvünk szerint szerelhetünk céltávcsövet.

A sín egészen a csőköpeny feléig, addig az alumíniumból készült bilincsig ér, amely a csőhöz rögzíti az ágyazást, illetve fordítva. Apropó csőköpeny: a Dominatoron ez jóval túllóg a cső valódi hosszán. Végébe a gyártó bemetszéseket ejtett, melyek célja számomra rejtély:

A fegyver orr nehéz, ami ülő testhelyzetből történő lövésnél nem érződik, de állva számomra szokatlan érzés volt. A kényelmes álló és esetenként ülő testhelyzetből történő lövéshez célszerű magasítást, azaz támasztékot szerelni a tus alján elhelyezett sínre.

A majdnem 31 centiméter hosszú sín bőséges helyet kínál a támaszték megfelelő elhelyezéséhez. A gyártó maga is kínál magasítást, ám az a maga 110 Eurós árával nem a legolcsóbb és nem is a legjobb megoldás. Érdemes egy kicsit bepiszkítani kezeinket és saját gyártású magasítást készíteni – megéri!

Mérések, első benyomások

A gyártó minden egyes fegyveréhez mellékel lőképet. Az én Dominatoromat 50 méteres távon tesztelték még az eredeti 16 J-os teljesítménnyel. A képen látható, hogy az öt leadott lövés egy inkább magasságában szórt, de egybefüggő képet ad. A valóságban az öt lyuk egymástól legtávolabb eső pereme másfél centin belül van, ami igen jó eredmény.

Sajnos a megfelelő befogóállvány és lőpálya hiányában nem tudtam elvégezni hasonló mérést az átalakítás utáni szórásról, de tapasztalataim szerint a puska 25 méteres távon gyakorlatilag lyukba lyukat lő.

A Magyar törvények miatt történt gyengítés után saját méréseket végeztem a lövedék torkolati energiáját kutatva. A gyártó verseny légfegyvereire lövések közötti 5 m/sec eltérést tekint még elfogadhatónak. A Dominatorom átlagosan 3-4 m/sec közötti értékeket produkált, ami – ismerve pár konkurens gyártó versenypuskáit – közepes érték.

Ugyan még csak pár ezer lövést adtam le a fegyverrel, de megállapítottam, hogy lövedéknek a JSB Heavy 4.52-est szereti, s egy tartályból cca. 500-550 értékelhető lövés adható le.

Összegzés

Imádom a Dominatort, s általában zavarba jövök, hogy melyik puskámmal induljak neki a lőtérnek: a kedvenc Weihrauch HW97k-val, vagy a Dominatorral. A két fegyver teljesen különböző, de mindkettőben megvan azon tényezők halmaza, amely egyszerűen letehetetlenné teszi őket.